Közlemény az MRK által létrehozott rektori munkacsoportok első eredményeiről
Az MRK rektori munkacsoportjai keretében áttekintette a felsőoktatás több fontos területét, és ennek alapján változtatásokat javasol. Az első körben elkészült dokumentumokat az MRK elnöksége megtárgyalta, ezt követően a javaslatokat megvitatja más szakmai szervezetekkel, majd a Felsőoktatási Kerekasztal elé terjeszti.
A kancellári rendszer értékelése
A kancellári rendszer értékelésére létrehozott rektori munkacsoport a 2014. évvégi bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatait dolgozta fel, és ennek alapján fogalmazott meg konkrét jogalkotási javaslatokat. A munkacsoport megállapította, hogy a kancellári rendszer összességében működik, viszont a szabályozás pontosításra szorul, indokolt a rendszer újrahangolása.
Az MRK álláspontja szerint a kancellár személyének kiválasztása során indokolt megkövetelni legalább ötéves felsőoktatási és vezetői tapasztalatot, valamint jogi vagy gazdasági végzettséget, ennek hiányában nagyvállalat irányításában szerzett tapasztalatokat. Az MRK határozott elvárása, hogy a kancellár kiválasztási eljárásába kerüljenek bevonásra az MRK képviselői. A javaslatok között megtalálható a rektor és a kancellár együttműködési kötelezettségének és a kifogás intézményének pontosítása, valamint a szenátusi döntések vonatkozásában a kancellári egyetértési jog eltörlése. A kodifikációs javaslat kísérletet tesz az Nftv. és az Áht. közötti ellentmondások feloldására azzal, hogy a rektor akadémiai területet érintő döntésében – amennyiben annak gazdasági következményei vannak – a kancellár ellenjegyzését (és nem egyetértését) legyen szükséges kérni.
A konzisztóriumok működése
A konzisztóriumok működésével foglalkozó rektori munkacsoport a beazonosított célkitűzések mentén összeállította az Nftv. konzisztóriumokat érintő szabályozására vonatkozó módosító javaslatokat és azok indokolását, valamint a konzisztóriumok működésével kapcsolatos „jó gyakorlatok” gyűjteményét, amelynek évenkénti felülvizsgálatát a munkacsoport feladatként vállalta. A munkacsoport mindezek mellett javaslatot tett az EMMI részére egy konzisztóriumi fórum létrehozására.
Speciális doktori cím bevezetése a sport és a testnevelés területén
A munkacsoport feladata javaslattétel volt MRK elnökségi állásfoglalásra a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben meghatározott sportszakmai doktori fokozat elnevezésére és rövidítésére, valamint megfelelő kritériumrendszer kidolgozására annak érdekében, hogy a sporttudományi PhD-től különböző fokozat megszerzésének feltételei tükrözzék a színvonalas sportszakmai teljesítmény elismerését. A bizottsági javaslat szerint a „Doctor of Sport” – a DLA fokozathoz hasonlóan, ahol a művészeti alkotás folyamatát, a létrehozott műalkotásokat értékelik – a világszintű sporttevékenységgel kapcsolatos elméleti és gyakorlati sportszakmai eredményeket honorálná. A munkacsoport a sportszakmai doktori fokozattal együtt járó jogosultság vonatkozásában – kizárólag a sporttudományi képzési területen – a foglalkoztatási feltételek teljesítése tekintetében egyenértékűséget indítványoz a Ph.D fokozattal.
Duális képzési modellek
A duális képzések áttekintésére létrehozott munkacsoport tárgyalta a mesterképzési szakokon történő a duális képzések létjogosultságát, a duális képzéssel kapcsolatos lemorzsolódás figyelemmel kísérését, a duális formából történő kilépés és kiléptetés részletesebb szabályozását, valamint speciális támogató programok megalkotását és az oklevelek kiadásával kapcsolatos szabályok pontosítását. A duális képzéssel kapcsolatos foglalkoztatói költségek elszámolásának lehetőségét nem csak az államilag támogatott képzésben részt vevőkre lenne érdemes fenntartani, annak kiterjesztése szükséges. A munkacsoport tevékenysége során több képzési terület – például az egészségtudomány, a művészetek, a szociális munka – képviselői vetették fel, hogy területükön szükséges lenne a duális képzés bevezetésére.
A hallgatói lemorzsolódás csökkentése
A munkacsoport által összeállított dokumentum definiálja a hallgatói lemorzsolódás jelenségét, és felhívja a figyelmet a lemorzsolódás problémájára, felsőoktatás-politikai szinten is. A munkacsoport összegyűjtötte a lemorzsolódás okait és megvizsgálta annak hátterét, nemcsak a meglévő hazai és nemzetközi szakirodalom alapján, hanem az egyes intézmények általi ezirányú vizsgálatokra, elemzésekre alapozva. Megállapításra került, hogy az egyes lemorzsolódási okok, tényezők intézményenkénti jelenléte és súlya eltérő. A munkaanyag bemutatja az egyes intézmények lemorzsolódás csökkentésére irányuló módszereit, eszközeit, és kiemeli azokból a jó gyakorlatokat.
A munkacsoport az ülések és az elvégzett munka nyomán összegzésül konkrét javaslatokat és állásfoglalásokat fogalmazott meg a felsőoktatás-politika és a felsőoktatás intézményei, valamint más szereplői számára. Az összegző megállapítások közül kiemelendő, hogy a munkacsoport úgy látja, a hallgatói lemorzsolódás csökkentése érdekében összehangolt, szervezett, komplex program szükséges, mellyel kapcsolatban ajánlásokat is megfogalmaz.
Egységes teljesítményértékelés (TÉR)
A teljesítményértékelési rendszerek jobb hasznosulásának igénye hívta életre a munkacsoportot. A munkacsoport szemlézte az egyes intézményi gyakorlatokat, és megállapította, hogy valamennyi felsőoktatási intézmény esetében az egyéni teljesítményértékelési rendszer hatásos működtetésének legfontosabb gátja az egyéni érdekeltségi rendszerek erőtlensége, a javadalmazási, bérezési döntések és teljesítményi mutatók szorosabb összekapcsolásának a hiánya, amely mögött a rendelkezésre álló pénzügyi források korlátozottsága áll. A munkacsoport fontosnak tartja, hogy a felsőoktatási intézmények tekintsék át TÉR-rendszerüket abból a szempontból, hogy azok tartalmazzák-e a releváns, minimálisan szükséges indikátorokat, és kerüljön sor az értékelések és visszacsatolások megfelelő, helyi dokumentációjának áttekintésére, szükség esetén fejlesztésére. A minőségfejlesztési célokkal összhangban készüljön intézkedési terv arra vonatkozóan, hogy miképp lehet az egyéni teljesítményekre vonatkozó mutatókat közvetlenül bekapcsolni az előmeneteli, javadalmazási döntési folyamatokba. A munkacsoport álláspontja szerint meg kell vizsgálni az egyéni javadalmazásban lévő TÉR-alapú elemek finanszírozási feltételeinek javítási lehetőségeit, forrásainak megteremtését.
